Meg nem értett matematikai zseni

Pucz Péter A derü percei

Bújtatott zseniként megoszlottak róla a vélemények. Egyesek szerint semmi esély sem mutatkozott arra, hogy az alany a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja legyen. Anyja véleménye alapján akkor tévedt a gyermeke holtvágányra, amikor nem vették fel a postaforgalmi szakközépiskolába.

Mások állították, egyszerűen a génállománya volt gyenge, erről viszont felesleges lett volna érdemi vitát nyitni. Inkább a mama téves párválasztását lehetett volna felróni, de egy korosodó hölgynél felemlegetni ifjúkori botlását – ez minimum indiszkréciónak számított.A jóakarók mindenesetre azt terjesztették, a borítékot, melyet az akadémia számára megcímzett, fel is adta volna emberünk, de nem kapott rá megfelelő címletű bélyeget. Portósan meg ilyen jellegű küldeményt nem illik feladni, hiszen erkölcs is akad a világon.

Bármilyen együgyűnek is tűnt a lélek, ennek ellenére voltak építő jellegű gondolatai. Kevés akadt közülük, ami megfontolásra méltónak számított, de egy azért bárkinek akadhat – még tévedésből is. A sors útjai csak nehezen fürkészhetőek ki, ezt még a rutinos lélekbúvárok is tudják, legfeljebb ügyesen titkolják a nemzet fiai elől.

A probléma gyökere onnan volt eredeztethető, hogy a főszereplő nem szeretett zötykölődni. Nyaralni viszont nagyon szívesen elment bárhová. Az utazási irodák számos ajánlatot adtak neki, egészen korrekt, megfizethető árakon. Azonban egy gond volt velük, mégpedig az, hogy mindegyik rendkívül messze volt a jelentkező lakhelyétől. Túl azon a határon, amit kibírt volna különösebb dühroham nélkül. Még a legközelebbi is 24 órás üldögéléssel kecsegtetett. Vagyis a legjobb esetben egy napig gubbaszthat az útitársakkal együtt – futott végig fejében a gondolatfoszlány. Ekkor jött el számára a nagyszerű megvilágosodás, amire már régóta várakozott.

„Ha egy busz 24 óra alatt tud elmenni a tengerpartra, akkor 24 busz egy óra alatt leér” – alkotta meg alaptézisét a nép egyszerű gyermeke. Bár többen is elgondolkodtak az eszmefuttatáson, a multinacionális utazással, turizmussal foglalkozó cégek mégsem vásárolták meg tőle a licencet. Pedig matematikailag szinte igaza volt az ötletgazdának.

Forrás: www.pecsiriport.hu

Idióta képletek

A tökéletes kézfogás képlete: PH = √ (e² + ve²)(d²) + (cg + dr)² + π{(4<s>2)(4<p>2)}²+ (vi + t + te)² +  {(4<c>2)(4<du>2)}²

A fenti képletben a legszebb, hogy bár minden érték egy 1 és 5 közötti számot vehet fel, a biztonság kedvéért az egyik tagot beszoroztuk Pi-vel is!

A fent látható képlet az indexen látott napvilágot. "A brit tudósok" jól kezdődik, mi? A kommenteket elolvasva látszik, hogy nagyon sok ember hitte el, hogy ez a képlet valódi és kezdték el számolni, milyen is a kézfogásuk. Így aztán az ilyen álkutatások közlése amellett, hogy nem szól semmiről és nem ad senkinek semmilyen hasznos információt, csak rombolja a tudomány hitelét.

Megkerestem az eredeti cikket, ahonnan világosan kiderül, hogy ez a Chevrolet cég rekláma.
"The Chevrolet 5 Year Promise is the best ever combined warranty and aftersales package in the UK. It extends to every model in the value-for-money car manufacturer’s line-up and includes 5 year warranty, breakdown cover, servicing, MoT test warranty and annual vehicle health checks."

Nyilván olcsóbb generálni egy álhírt, mint megvenni a reklámfelületet. Az újságírók ráharapnak és terjesztik szanaszét a nagyvilágban.

Rengeteg ilyen álképlet terjed.:

• Tökéletes hang

• Tökéletes feleség

A kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a képletük tökéletesen illik a 83 éves II. Erzsébet brit királynőre, aki négy évvel és tíz hónappal fiatalabb férjénél. Még 1947-ben házasodtak össze, emlékeztetnek rá.

• Tökéletes szendvics (Cheddar sajt reklám)
• Tökéletes pizza (PizzaExpress reklám)

• Tökéletes karácsonyfa (egy áruház-lánc reklám)
• Tökéletes vajaspiritós

A vaj mennyisége egy tizenhetede a kenyérének.

• Tökéletes palacsinta

A képlet a következő: 100 - [10L - 7F + C(k - C) + T(m - T)]/(S - E)
Az L a tésztában lévő csomók számát, míg a C a sűrűséget jelöli. Az F a feldobások és megfordítások számát mutatja, a k pedig az ideális sűrűség jele. T-vel a serpenyő hőmérsékletét, m-mel pedig a serpenyő ideális hőmérsékletét jelölte meg a brit egyetemi tanár. A képletben S azt az időt jelöli, ameddig a tésztát állni kell hagyni sütés előtt, E pedig azt, ameddig a már kisütött palacsintát állni hagyjuk, mielőtt megesszük. 

• Tökéletes parkolás

• Tökéletes házasság
• Tökéletes szex

(AL / T+ 10) x AG / SF x G / 60 = a tökéletes időpont a szeretkezésre. 

És hogy hogyan is működik a valóságban:

1. Gondold végig, hogy hány egységnyi alkoholt fogyasztasz hetente (AL=alkohol egység); 
2. Reggeli vagy esti típus vagy inkább? Válaszd ki a napszakot, amikor szívesebben szeretkezel (T=Time=Idő) (1,5 reggel; 2 este); 
3. Adj hozzá tizet. Ne kérdezd, hogy miért csak tedd meg! 
4. Szorozd meg az egészet a koroddal (AG=age=életkor); 
5. Oszd el azzal a számmal, ahányszor szeretkezel egy héten (SF=sex frequency= gyakoriság); 
6. Az eredményt oszd el 1,5-vel ha nő vagy, 2-vel ha férfi. (G=gender=nem); 
7. A számot oszd el 60-nal és add hozzá a reggel 6 órához, azaz egyszerűen ettől kiindulva kell tovább számolnod az órákat. Ha a szám negatív lenne, az összeget ennek megfelelően ki kell vonni.

• Tökéletes újság (Telegraph reklám)
• dekoltázs szeméretlenségének képlete

Britney Spearsre alkalmazva a 0x70x(20x5+32)/75 = 123.2. Senkit sem zavar, hogy a baloldal meg van szorozva nullával?

• Tökéletes vicc

x = (fl + n^o)/p

• Tökéletes pezsgőnyitás (Mark&Spencer reklám)

 P = T÷4.5 + 1

• Tökéletes nap (jégkrém reklám)

quality = O + NS + Cpm÷T + He

• Tökéletes rugby-rúgás (Qinetiq reklám)

(KP = CSP – s + w + r + yⁿ + cr + sc + mt + xⁿ + ctw)

Racionális ésszerűtlenség?

"Rögtönzött felmérésem tapasztalata - melyet a mikrokurzuson már túljutott társaim között végeztem (nagyon EV (egyszerű véletlen) minta) - , hogy nincs mindenkinek kristálytiszta fogalma a játékelmélet mibenlétéről. (Senkit nem akarok bántani, főleg nem a diákságot.) Miután irományomban egy probléma játékelméleti vizsgálatával foglalkozom (nyugi, marha olvasmányos módon!!!), úgy gondolom, nem teljesen haszontalan, ha pár szót szentelek a dolog tisztázásának. Az én olvasatomban a játékelmélet olyan helyzetekkel, döntési problémákkal foglalkozik, amelyekben egynél nagyobb a racionális szereplők száma. Ez azt jelenti, hogy a “játék” résztvevőinek számolniuk kell azzal, hogy bármi amit csinálnak, befolyásolhatja a többi “játékos” (re)akcióját. Ezzel a szemlélettel szembeállítható a döntéselmélet, ahol a döntéshozó környezete úgymond passzív, nem reagál tudatosan annak döntéseire. Egy-egy példa biztosan jobban megvilágítja a különbség lényegét. Döntéselméleti problémának tekinthető – Szász tanár úr kedvencét kölcsönvéve – , hogy hány korsó sör elfogyasztása maximalizálja hasznosságunkat –adottnak véve a sör típusát, árát, a kánikula mértékét, maradék pénzünket stb. (Tekintsünk el a ténytől, hogy e nedű fogyasztása bizonyos mennyiség után erősen korlátozza a racionalitási feltevést.) Ezzel szemben játékelméleti problémának tekinthető a sakkban vagy a bridzsben (forrás: Balinyó) követendő stratégia, ahol például licitünk befolyásolja a többiek licitálását. A következő példát Mérő László Mindenki másképp egyforma című művében olvastam, amely sok hasonló problémával foglalkozik. A könyvet mindenkinek melegen ajánlom, mert olvasmányos feldolgozása egy érdekes témának. Ennyit az akadémiai tisztességről. A vizsgálandó szituáció –mellyel már találkozhattatok – a következő. Vegyünk két, lehetőleg amerikai tizenévest, akik lázadásuk eszközéül a következő játékot választják. Egy-egy autóban ülve egymás felé száguldanak, és ha egyikük sem rántja el a kormányt menthetetlenül meghalnak. A probléma, hogy nem mindegy, ki tér ki a másik elől és vállalja ezzel a “gyáva nyuszi” szerepét (innét a játék angol neve: Game of Chicken), hiszen az egész dolog a “bátorság” fitogtatásáról szól. (Legjobb ha melléjük képzelitek az amúgy is elmaradhatatlan közönséget, amelyben persze mindkét nem képviselteti magát.) Látható, hogy négy kimenetele lehetséges a játéknak. Van egy kritikus pillanat, amely bekövetkezte előtt még menthető a dolog, és ezért ezen időpont előtt senkinek nem éri meg feladnia, hátha a másik berezel. A döntési pillanatban ugyanakkor mindkettőjüknek cselekednie kell, és nem várhatják meg, mit tesz a másik. Ekkor vagy minketten, vagy egyikük sem, vagy csak az egyik-egyik kerüli ki a másikat. Ezek alapján nézzük meg a játékosok preferenciáit egyikük szemszögéből. Természetesen azt szeretem legjobban, ha a másik rántja el a kormányt, s így enyém a dicsőség. Ezt követi az az eset, mikor mindketten kitérünk, hisz így nem maradok alul. Még rosszabb, ha csak én térek ki – mert ugye ki szeret gyávának tűnni – , de a lehető legrosszabb kimenetel, ha mindketten belehalunk bátorságunkba. A négy lehetséges kimenetel fenti rendezése mindkét játékosra feltehető, tehát vizsgálhatjuk a különböző akciókat. (Ez az utolsó pont, ahol az olvasást egy kicsit abbahagyva, a kedves olvasó elgondolkozhat, hogyan cselekedne hasonló helyzetben.) Mit is tegyünk egy ilyen játékban? A nyerő stratégia első hallásra kicsit furcsának, és teljesenésszerűtlennek hangzik, és a következőkből áll. Igyuk le magunkat a sárga anyaföldig, de biztos ami biztos, mielőtt beszállunk a kocsiba még gurítsuk le a vodkásüveg alján maradt néhány decit. Ezek után – demonstrálva agresszivitásunkat – az üveget vágjuk a szomszédos raktárépület falához (és közben akár még káromkodhatunk is egy cifrát). A lényeg : tegyük ezt a lehető legnagyobb feltűnéssel. Beszállás és elindulás után – nehogy félmunkát végezzünk – szedjük ki a kormányt, és nagy ívben hajítsuk ki az ablakon. Ezzel elértük azt amit akartunk, azaz a másik tudja, hogy mi már nemigen fogjuk kikerülni őt. Erre az egyetlen racionális válasz az ellenfél részéről, hogy feladja és elviseli a gyáva nyuszi hálátlan szerepét, hisz így legalább életben marad. Mi pedig a győzelemtől (is) mámorosan ünnepelhetünk tovább. Mi volt a döntő mozzanat? A döntő mozzanat a teljes, végleges és visszavonhatatlan elkötelezettségünk volt, hogy márpedig mi mást nem is tehetünk, mint hogy végigcsináljuk amit elkezdtünk, így gyakorlatilag csak az ellenfél/ellenség kezében van választási lehetőség. Ha elértük, hogy ő ezt felismerte és elhitte üzenetünket, nyert ügyünk van, mert ekkor kettőnk preferenciái már egybeesnek. Ennek fényében látható, hogy egy ócskább autó gazdájának nyerő stratégiája van egy csodaautóval kiálló ellenféllel szemben, mert az a bizonyos kritikus pillanat a tragacs tulajdonosa számára hamarabb következik be. Ekkor létezhet olyan időszak, amikor az ő autója már képtelen kitérni, de a másik még megteheti ezt. És persze meg is fogja tenni; a lényeg itt is a helyzetük aszimmetrikus voltának felismerése. A dologban külön érdekes, hogy ha valaki egyszer meghátrált, akkor legközelebb is ő fogja feladni, mivel ekkor már mindketten ismerik az előző játék lefolyását. A győztesnek pedig nem áll érdekében feladnia korábban megszerzett hírnevét, ami újra a korábbi vesztest kényszeríti kitérésre. Így a játék egy zsákutca, ahonnét nincs visszaút. Hogy miért jó ilyeneken gondolkozni? Az életben elég sokszor ilyen, vagy egyéb, a játékelmélet segítségével vizsgálható helyzettel találkozhatunk. A kérdés csak az, felismerjük-e. (Gazdaságpszichológiának álcázva már tanultunk is néhány ún. társadalmi csapdáról, amit játékelmélettel lehet elemezni.) Például a fenti szituációval azonosként fogható fel egy hidegháborús helyzet. Szerintem a '62-es kubai rakétaválság forgatókönyve kísértetiesen hasonlít tizenéveseink játékára, csupán a tét volt valamivel nagyobb. Kennedy elkötelezettsége a blokád és a megtorlás iránt valószínűleg komolyan segítette a nukleáris háború elkerülését. (Hála az ő és Hruscsovtanácsadóinak.) De egy párkapcsolat is alakulhat a fentiek alapján, ahol az "úr a háznál" és a "papucs" szerepét kell leosztani (és nincs visszaút!!!)." Cseh Árpád

forrás:

Malícia újság 1997. decemberi ünnepi szám

Amit irigyelnek a matematikusok Natalie Portman-től

Sok mindent irigyelhetünk a híres színésznőtől: színészi tehetség, Oscar-díj, formás fenék és utoljára, de nem utolsósorban véges Erdős-Bacon-Sabbath szám.

Minden jól nevelt matematikus tanonc tudja, mi az az Erdős-szám. Az Erdős-szám egy nemnegatív egész, amely azt mutatja, hogy az adott tudós publikálást tekintve milyen messze van Erdős Páltól. 

Például: 

Ha Aliz Erdős Pállal közösen jegyez egy szakcikket, Bobbal egy másikat, de Bob magával Erdőssel sohasem dolgozott együtt, akkor Bob Erdős-száma 2, mivel két lépésre található Erdős Páltól

Ami a matematikában az Erdős-szám, az Hollywood-ban a Bacon-szám.

Például Tom Cruise csak egy lépésre van Kevin Bacontól, mert együtt játszottak az Egy becsületbeli ügy című filmben. Így Tom Cruise Bacon-száma 1. Mike Myersé kettő, mert össze van kapcsolva Robert Wagnerrel a Kicsikém című filmen keresztül. Wagner Bacon-száma 1, hála a Vad vágyaknak.

Hasonló játék alakult ki a Black Sabbath angol heavy metal együttessel is. A szabály ugyanaz, mint a fentiekben. Akkor van véges Sabbath-számod, ha a Black Sabbath egyik tagjára visszavezethető zenei pályafutásod.

Ha mindhárom számod van, akkor azon kevés emberek közé tartozol, akiknek van véges Erdős-Bacon-Sabbath száma (ez a fent említett 3 szám összege). És máris van egy közös tulajdonságod Natalie Portman-nel. Ugyanis a színásznőnek 11 az Erdős-Bacon-Sabbath száma. Hogyan jön ez ki?

Erdős-szám: 5

(5) Natalie Hershlag

“Frontal Lobe Activation during Object Permanence: Data from Near-Infrared Spectroscopy”

(4) Abigail A. Baird

“Functional Connectivity: Integrating Behavioral, Diffusion Tensor Imaging, and Functional Magnetic Resonance Imaging Data Sets”

(3) Michael S. Gazzaniga

“Acquired central dyschromatopsia: analysis of a case with preservation of color discrimination”

(2) J. D. Victor

“Combinatorial Applications of Hermite Polynomials”

(1) Joseph Gillis

“Note on the Transfinite Diameter”

(0) Paul Erdős

Bacon-szám: 2

(2) Natalie Portman

New York I Love You

(1) Eli Wallach

Mystic River

(0) Kevin Bacon

Sabbath-szám: 4

(4) Natalie Portman

“Natalie’s Rap”

(3) The Lonely Island

“Sax Man”

(2) Jack Black

Tenacious D

(1) Dave Grohl

“Goodbye Lament”

(0) Tony Iommi

Véges Erdős-Bacon-Sabbath számmal büszkélkedhet még például Colin Firth (10), Stephen Hawking (8), Albert Einstein (11).

forrás: erdosbaconsabbath.com
          wikipedia.hu
          www.egeszsegtukor.hu

          timeblimp.com

Egy, kettő, három, Te leszel a párom!

Lentebb egy barátnőm reagálása olvasható a Hogyan találjuk meg a Nagy Ő-t? (matematikus nézőpont) című irományomra. Amíg az én bizonyításom szerint lehetetlen megtalálni az "Igazit", szerinte 100% az esélyünk, hogy találjunk egy társat, akivel le tudjuk élni az életünket. Melyikünk állítása tetszik jobban?

"Engem egy ideje foglalkoztat ez a téma, és becslésekkel próbáltam eddig az "igaz szerelem" esélyét feltérképezni. Az első pár lépés ugyanaz: 7 milliárd emberből 1 milliárd a megfelelő korosztály, ennek a fele megfelelő nemű, tehát 500 milliónál járunk. Én kultúra tekintetében engedékenyebb voltam, és csupán megfeleztem a korosztályban és nemben megfelelő embereket, így 250 millió fő jöhet szóba (kis kulturális különbségeket nem veszek figyelembe mint akadály, ugyanis számtalan példa létezik interkulturális kapcsolatokra). Élete során az ember kevesebb, mint 100 ezer fővel találkozik, az átlagos számot 60 ezer köré tehetjük, ebből mondjuk 30 ezer ellenkező nemű, és a harmadát ismerjük meg párkereső életkorban (amit önkényesen 15 és 35 éves életkort jelentsen). Tehát 10 ezer potenciális szerelemmel találkozunk. A következő lépés a legelvontabb és vitathatóbb, ugyanis meg kellett saccolnom, hogy hányszor, hány emberbe lesz szerelmes egy illető. Számoljunk több lehetséges értékkel, mert miért ne.

1. Egy Siemens kutatás alapján átlagosan kétszer lesz az élete során igazán szerelmes egy ember. Ez azt jelenti, hogy 10 ezer főből kettő vagyis feltételezhető, hogy ötezrenként egy szerelmünk létezik. Ez alapján a világon a 250 millió főből 50 ezerbe lehetnénk szerelmesek. Ez már önmagában elég félelmetes, de számoljunk egy kicsit tovább. Ugyanis nem elég az egyoldalú szerelem, azt is figyelembe kell venni, hogy a másik illető is szerelmes-e belénk. Mivel minden ötezredik emberbe szeretünk bele, 1/5000 az esélye, hogy adott emberbe szerelmesek vagyunk, és 1/5000*1/5000=1/25000000 az esélye, hogy a szerelmünket viszonozza is az illető. Mivel 250 millió főre igaz ez az arány, a 250 millió esélyesünk között lapul 10 igaz szerelmünk. No de megtaláljuk e egymást? Azt állítottam, hogy 10ezer potenciális partnerrel találkozunk az életünk során, tehát 10ezer/250millió=1/25ezer az esélye, hogy adott személlyel találkozunk. 10 fővel vezet igaz szerelemhez a találkozás, tehát 1/2500= 0,0004% esélyünk van arra, hogy megtaláljuk az igaz szerelmet. Egészen biztató, ugye?
2. Arra azonban semmi garancia, hogy a Siemens kutatás helyes értéket kapott a szerelmek számára. Kicsit engedékenyebbek legyünk a szerelemmel, és feltételezzük, hogy minden ötezredik helyett minden ötszázadik emberbe beleszeretünk (így életünk során kb. húszszor lehetünk szerelmesek – de tartsuk észben, hogy általában nem érjük el ezt a számot, mivel egyszerre egy kapcsolatra fókuszálunk, pl. egyszerre ismerünk meg 5 főt, akikbe szerelmesek lehetnénk, de csak egyikőjükkel lépünk kapcsolatba). Ekkor 1/500*1/500=1/250000 az esélye a szerelemnek, és így a világon ezer igaz szerelmünk létezik. Mivel 1/25ezer az esélye továbbra is, hogy az illetővel találkozunk, 1/25=0,04% esélyünk van arra, hogy megtaláljuk az igaz szerelmet.
   
3. A kíváncsiság kedvéért vizsgáljuk meg az esélyeinket akkor is, ha azt feltételezzük romantikus módon, hogy mindössze egy illető létezik számunkra. Számolhatnánk ebben az esetben 1 milliárd fővel is, de egyrészt felfoghatatlanul kis esélyt kapnánk eredményül, másrészt meg fölösleges, mivel már arra a következtetésre jutottunk, hogy az igaz szerelmünkkel valamilyen közös megértés elengedhetetlen, ezért ugyanúgy vizsgálhatjuk a 250 milliós halmazunkat. A hajszálnyit pozitívabb felfogás tükrében adottnak tekintjük, hogy ez a szerelem viszonzott, tehát annyit kell csupán tennünk, hogy megkeressük az egy szem emberünket a 250 millió között – 1/25ezer az esélye, hogy találkozunk az adott illetővel (ami 0,00004%). Azonban nem biztosan kell nagy-nagy szerelmünk viszonzását készpénznek venni, ugyanis 1/250millió az esélye annak, hogy egy adott személy számunkra a number one, ugyanúgy 1/250millió az esélye annak, hogy mi azok vagyunk az ő számára. Ekkor a kölcsönös szerelem esélye 1/12,5trillió. Ne is foglalkozzunk hát a találkozás esélyével, annyira elenyésző már a szerelem lehetősége is. Ugyan a kissé romantikusabb számolási mód elsőre naívnak tűnhet, mégis reálisabb a második számolásnál, ugyanis a személyek közti egy-egy irányba mutató szerelem nem független egymástól, sőt. Bár ilyen kis százalékok esetén szinte mindegy, hogy 1/25ezer vagy 1/12,5trillió esélyről van szó…
4. Most, hogy ilyen kiábrándító statisztikát sikerült bemutatni az „igazi szerelem”-ről, evezzünk kicsit valóságosabb vizekre. Ha nem ragaszkodunk görcsösen a tökéletes és egyetlen párról, beismerhetjük, hogy több emberrel vagyunk képesek leélni életünket, megszerethetjük őket, szerelmesek is lehetünk beléjük (ha nem is azzal a páratlan szenvedélyes szerelemmel, amit korábban vizsgáltunk). Tegyük fel, hogy minden századik fővel lennénk képesek ily módon kapcsolatot építeni. 1/100*1/100=1/10000 az esélye a viszonzott szerelemnek, tehát a világon létezik 25ezer társunk. Kézenfekvő módon pont 1/25000 az esélye annak, hogy adott illetővel találkozunk az életünk során, ergó 100% az esélye annak, hogy életünk során találunk magunknak egy társat! Ugyan azt terveztem, hogy kicsit átvariálom a viszonzott szerelem esélyeit is, kiküszöbölendő azt a torzítást, hogy két ember egymás iránt érzett szerelme nem független, de ilyen szép eredményt nem szívesen írnék felül…

De, győz a tudomány iránti tisztelet. Egy igen bonyolult jelenséget próbálunk a végtelenségig egyszerűsíteni, ezért sematikusan igyekszem gondolkozni. Az, hogy valakibe képes vagy beleszeretni, nagyobb valószínűséget jelent arra, hogy ő is képes legyen erre, mivel valamilyen jellemzők alapján azonos csoportba estek (ötletet szemléltető példák: zenei ízlés, temperamentum, világnézet, hobbik – nyilván nem azt mondom, hogy ezek azonosak kell legyenek, mivel ez meredek butaság lenne, de absztrakt közelséget kell a két személy között feltételezni). Számszerűsítsük sematikusan ezt az ötletet – adott illető tetszik neked, akkor a 250millió főből azonos 2,5 milliós csoportba tartoztok. Az 1. pont esetében a 250 millióból 50 ezerbe lennénk szerelmesek, ám ez az 50 ezer nagy valószínűséggel ugyanabba a 2,5 milliós csoportba esik. Tehát ha 50ezer/2,5millió az esélye, hogy a szerelmet viszonozza az illető – ez 1/50=0,02 %. Persze 1/5000 esélye volt eredetileg, hogy egyáltalán szerelmesek vagyunk az illetőbe, tehát a viszonzott szerelem esélye 1/5000*1/50=1/250000. Ebben az esetben viszont már nem a 250 millió fős csoportban keressük a párunkat, hanem a 2,5 milliós kiscsoportban, ez azt jelenti, hogy tíz viszonzott szerelmünk van a világon, és 1/25ezer az esélye, hogy megtaláljuk őket, tehát 10/25ezer=0,0004% az esélye, hogy találunk egy igaz szerelmet magunknak. Ez az arány megegyezik a korábban kapott eredménnyel, tehát úgy tűnik, mégsem mutat torzítást a viszonzott szerelem kérdése.  

Összefoglalva tehát: statisztikailag nevetséges az a gondolat, hogy létezik számunkra egy bizonyos „nagy Ő”, vagy tökéletes pár, ugyanis a találkozás és viszonzott szerelem esélye elenyésző (1/2,5trillió, jobb esetben is csupán 1/25ezer). A tehetetlenül romantikus lelkeknek, akik mégis hisznek e nagy szerelem létezésében, elengedhetetlen a Sorsban vagy valami isteni erőben/lényben/misztikumban való hit, hogy elkerüljék a totális reménytelenséget, illetve depressziót. Igaz szerelemre kicsit több az esély, az igaz szerelem kritériumai szigorúságának függvényében 0,04 és 0,0004% esély között mozog az igaz szerelem megtalálásának esélye, azaz kis szerencsével reménykedhetünk igazi szerelemben. De elkeseredésre senkinek sincsen oka, ugyanis senkinek sem kell lemondani a jól működő szeretetkapcsolatokról: 100% esélye van mindenkinek arra, hogy találjon magának egy társat, akivel kölcsönösen tudják egymást szeretni. 

A lehetőséged megvan – vedd észre, és élj vele!

Mivel ezek a számítások Drake formula szintű becsléseket tartalmaznak, a kapott értékeket még nagyságrendet tekintve is szkeptikusan kell figyelembe venni. "

A matematikus, a fizikus, és a biológus

A matematikus, a fizikus, és a biológus problémamegoldó képességét tesztelik. Magyarázatot kell adniuk a következő problémára: 
- Egy üres liftbe beszálltak a földszinten 20-an, majd megállás nélkül felmentek a 10. emeletre, ahol viszont 21-en szálltak ki. Hogyan lehet ez?
Biológus: - Biztosan volt a beszállók között egy terhes anyuka, aki menet közben megszült.
Fizikus: - Ez csak mérési probléma lehet, pontatlanul számolták meg őket a be vagy kiszállásnál.
Matematikus: - Definiáljuk úgy az üres liftet, hogy van benne egy ember.

A matematikus, és a fizikus

Hogyan főz teát a matematikus és a fizikus?
- Mindketten teletöltik a teáskannát vízzel, meggyújtják a gáz, felteszik a vizet főni, ha kész leveszik, és beleteszik a teát.
És mi történik, ha a teáskannában már van víz?
- A fizikus meggyújtja a gázt, felteszi a vizet, ha felforrt leveszi, és beleteszi a teát.
- A matematikus kiönti a vizet a kannából, és ezzel visszavezette a problémát a már korábban megoldott feladatra.

Álmodom, tehát vagyok - Eredet

 

"Az Eredet nagyszerű, okos film, egyszerre hat az intelligenciára és az érzelmekre, és ami ügyesebb: egyszerre használja is őket az építkezéshez. Ha valaki hajlamos egy kis bizonytalanságra a realitásérzéket illetően, ha valaki ismeri azokat a reggeleket, amikor kiderül, hogy fel se ébredtél, vagy ha valaki érezte már a metróban tökéletesen nem igaznak az egész világot, az kissé szédelegve fog kijönni a teremből. (Te is, kedves ál-létező olvasó, tudatalattim kivetülése.) "

A történet röviden:

Dom Cobb (Leonardo DiCaprio) az ipari kémkedés legzseniálisabb bűnözője, aki mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata az álomfázisba jut, ő belopózik az elméjükbe, és hozzáfér a legtitkosabb információkhoz is. Saito (Ken Watanabe) visszautasíthatatlan és életveszélyes ajánlattal keresi fel. Egy gondolatot kell elültetnie a haldokló milliárdos, Maurice Fisher (Pete Postlethwaite) tudatalattijába úgy, hogy a célszemély halálos védelmi rendszerrel felvértezett elméje ne kaphassa el. Legjobb emberét, Arthurt (Joseph Gordon-Lewitt) bízza meg a csapat összeállításával.

             
Az Eredet tipikusan az a film, amit nem elég egyszer megnézni. A lenti ábrák segítenek eligazodni, ha belekeverednénk melyik szinten ki álmodik, hol, mennyi ideig, kikkel és hogyan ébrednek fel.

források: Népszabadság
               www.port.hu

Hogyan találjuk meg a Nagy Ő-t? (matematikus nézőpont)

A nagy Ő legyen egy jelenleg élő személy, aki

• Romantikusan beléd szeret, az idő alatt, hogy él
• Akibe te beleszeretsz, az idő alatt, hogy élsz
• Növeli az átlagos boldogsági szinted annyira, mint bárki más, akire igaz az előbbi két állítás

Sajnálatos módon, a nyelvünk által szabott korlátok, illetve a boldogság mérő eszközök jelentős hiánya miatt, kénytelenek vagyunk a szőnyeg alá söpörni, olyan dolgokat, mint:

• Hogyan definiáljuk precízen a "romantikus szerelmet"
• Mit jelent pontosan a "boldogság" (Például hogyan hasonlítjuk össze egy vállmasszázs által okozott boldogságot, egy beszélgetés általival?)
•  Lehet, hogy több "Nagy Ő" is létezik 

Sajnos azt kell mondanom, hogy megtalálni az "Igazit", az "Egyetlent" szinte teljességgel lehetetlen. De mégis vitatkoznék azzal, hogy ne próbáljuk meg. A valószínűsége, hogy találkozol egy egyedülálló emberrel, aki boldoggá tesz, vajmi kevés. Körülbelül 7 billió ember él a Földön és (mondjuk) több mint egy billió van egy randi-korosztályban Veled. Ez azt jelenti, hogy 500 millió ember van, aki megfelelő nemű is (ha biszexuális vagy, akkor egy picit több). Mondjuk azt, hogy 200 emberből mindössze 1, az aki kulturálisan elég hasonló egy kapcsolathoz. (Például, ha egy baptista amerikai vagy, akkor csak baptista amerikaiakkal akarnál randizni) Szóval már csak 2,5 millió ember jöhet szóba. Legyen mindenhol 50% esélye, hogy ott találkozol a "Nagy Ő"-vel, akkor a szóba jövő emberek felével találkozol. Ami azt jelenti, hogy napi 40 potenciális társ 80 éven keresztül.

Tehát ha keresni a "Nagy Ő"-t rossz ötlet, akkor mit kellene csinálni? 

A szerelem keresésnek nem a legjobb ember megtalálásáról kellene szólnia. Mivel, ahogy láttuk, az szinte lehetetlen. És ha mégis lehetséges, akkor is rossz ötlet. Sokkal okosabb, ha a szerelmet keressük, maximálva a szerelmi boldogságot. Ez már egy teljesen új optimalizálási feladathoz vezet. A teljes romantikus boldogság maximálása azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb legyen a pillanatnyi elégedettségeid idejeinek összege. 

Nézzük a romantikus boldogság maximálási stratégiáját: 

Romaximalizátor:

Ahol:

• L : a leélt éveid száma
• H : az átlagos boldogság/párkapcsolatban töltött éveid száma
• T : az átlagos száma azon éveknek amelyeket a jövőben párkapcsolatban fogsz tölteni
• P : átlagos száma az újonnan megismert embereknek per nap
• F : az újonnan találkozott emberek és a számodra vonzó új emberek hányadosa
• D : azon emberek akiket vonzónak találsz és akik szintén hajlandóak lennének kapcsolatot létesíteni veled hányadosa
• M : azon emberek akikkel randizol, és akikkel romantikus kapcsolatot kezdesz hányadosa

A szerelmi boldogságot úgy növelhetjük, ha növeljük az összes változót!

---

forrás: http://www.askamathematician.com

Ez triviális...

Mathematicians, as well as their opposite numbers, have responded
eagerly -- and repetitively -- to our essay question "Why is it
only mathematicians who say 'Why is this obvious?'"

More than 80% of the respondents said, "Because." When respondents
answered anything with other than "Because," it usually "Why not?"
Several of the other answers stood out, for various reasons:


"Because mathematics is the only profession in which thepractitioners are intelligent enough to realize that every personon the planet is, basically, an idiot, and therefore might needsome time in order to comprehend the perfectly obvious."
        -- Investigator J.C. Jamison


"The assertion is patently false.  Why is this obvious?"
        -- Investigator B. Kallick


"Given that the abstract algebra professor has red hair, andteaches ring theory, then this is clearly a red hair ring."
        -- Investigator L. Sherman


"Missing comma.  The quote should have been:  "Why, is this obvious?"Much more in line with a mathematical professor's image."
        -- Investigator Felix Finch


"Because math is the only subject where anything is *allowed* tobe obvious. In any other science, you have to get a grant, run anexperiment, write an excruciatingly equivocated research article,and have it peer-reviewed and published and cited in at least 3literature overviews. THEN it's obvious."
        -- Investigator David Lantz

Q:  Why is this obvious?
A:  That depends on what your definition of 'is' is.
        -- Investigator T. Rose

forrás: http://www.cnonline.net

Színházmatematikai-relációelmélet

"A falu és a világ reménytelenségét, körkörös önmagába zártságát tükröző díszletbe épített előadásban harapni lehet a lét értelmetlenségéből áradó levegőt."

A Gézagyerek terének feltérképezéséhez készített szociológiai olvasatú trigonometriai feladat.

Tekintsük a következő egymásba ágyazott két trigonometrikus kört A Gézagyerek Sárkány Sándor által kialakított terének felosztásaként. Nevezzük őket a, illetve B-nek, ahol B, a-nak spirális kiterjedése (1. ábra)

Adott a tér felosztása: x, y, z, w (2. ábra)

A két körhöz társítsuk a következő szinteket: a:=y; B:=x.

A trigonometrikus körök origója: O: Gézagyerek

Adott továbbá:

Alpontokba szedve a szereplőket, megadom radiánban vagy szögfüggvényben. Mindegyik alatt tárgyalom az ők, illetve az O közötti viszonyt, ami segítséget nyújt a radiánként vagy szögfüggvényként tárgyalt szereplők meghatározásában.

Feladat:

Alakítsuk a szereplőket fokokká, majd illesszük be a számukra fenntartott négyzetekbe.

Immár ismerve a szereplők és elhelyezkedését, illetve nevét (leírásból való következtetés alapján), haladjunk a trigonometrikus körön, figyelve a fokokat

Rájöhetünk a szereplők térben való elhelyezésének koncepciójára.

1. O és 7π/5

Szeretet, illetve apai kép, gondoskodás, jóindulat.

2. O és 2π+2,9rad

Tipikus falusi viszony, nincs közvetlen érintkezés, O háta mögött történik a felszínes dicséret.

3. O és 4π-10°

Nincs érintkezésük, O fele csak közvetve, szennyes kíváncsiságát fejti ki.

4. O és arcsin 1

Szótlanság, szeretet, függőség, egyoldalú önfeláldozás, ápolás, elfogadás.

5. O és 360°+270°

Érzelemhiány, nem beszélnek egymással, szakmai okokból történő egyszeri, de erőltetett, erőszakos az érintkezésük .

6. O és 23π/12

Apa-gyerek viszony, szótlanság, felügyelés, jóindulat, apaösztön

7. O és (π/2-10°)*7

Nincs érintkezés, de egyoldalú hasznon alapuló régi kapcsolatuk árnyékában történik O dicsérete.


Megoldás:

 

Minél nagyobb a szereplők fokszáma, azaz minél távolabb helyezkednek el a trigonometrikus körön a 0 foktól, annál távolabbi a kapcsolatuk Gézagyerekkel. Legközelebb anyja áll hozzá, majd a két apakép, a szomszédok, akik felületesen dicsérik, majd Marika, egykori osztálytársa, Vízike, akihez nem kötődik lelkileg, és végül Lajos, akivel nem is beszél.

Nem tárgyaltam Lacit: ő a harmadik körön lenne, ő már ordít Gézagyerekkel. A buszsofőrt sem, hiába találkoznak mindennap, csak epizódszereplőnek tartom.

Az origótól való távolság az életminőségüket is szimbolizálja.

Ha figyelembe vesszük Lacit is, a tér vertikálisan szimmetrikussá válik, de ennek tárgyalása már nem a feladatunk része.

Miholcsa Zsombor

forrás: http://tm-t.ro

A nő matematikus szemmel

Matematikai analízis
írta: Kránicz Balázs

Alapdefiníció:
A nõ olyan pontok halmaza, amelyek fölállítanak egy egyenest.

	a
A nõkre használatos, szokványos matematikai jelölés:	P

Jelölés:
A továbbiakban jelölje P a nõk, F pedig a férfiak halmazát!
Állítás:
Bármely aÎF férfi idealista elképzelése, hogy létezik bÎP nõ, hogy belõlük (a,b) rendezett pár alkotható.


Bevezetés:
Bármely nÎP nõ topologikus vizsgálatánál nagy élményt nyújthat bizonyos belsõ pontjainak mélyreható analízise.
Állítás:
Bármely nÎP nõnek pontosan egy GÎn belsõ pontja létezik. Ennek szokásos elnevezése G-pont.
Megjegyzés:
A fenti állítás leginkább csak egzisztencia-tételként érvényesül, mert a G-pontot igen nehéz megtalálni.
Definíció:
A nõk fehérnemûjét tartóhalmaznak nevezzük. Ha a nõ sehogyan sem akar megszabadulni a tartóhalmaztól, akkor azt mondjuk, hogy a nõ kompakt tartójú.
Állítás:
A nõ nem konvex halmaz.
Állítás:
A nõ nyílt halmaz.
Állítás:
A P halmaz fölülrõl erõsen korlátolt.
Állítás:
A nõk kifogásainak számossága egyenlõ À₀-val.


Bevezetés:
A férfi bizonyos szervét fölfoghatjuk f függvényként, a nõ bizonyos szervét pedig p függvényként. Az analízis izgalmas témaköre az f és p függvények pof összetételének vizsgálata.
Állítás:
f és p egymás inverzei.
Állítás:
Az f függvény a p függvény közelében éri el maximumát.
Állítás:
Legyen z(t) a zsebpénzünk idõfüggvénye. Ekkor a nõk hatására z(t) szigorúan monoton csökkenõ lesz.
Állítás:
Bármely nÎP nõt intenzíven érdekli, hogy egy mÎF férfi miféle sorozatokra képes.
Állítás:
Legyen a férfi egy elõjel. Ekkor nagyon sok nõ Leibniz-típusú sorként viselkedik, mert gyakran elõjelet vált.
Sejtés:
Még nem bizonyított hipotézis, hogy bármely aÎF férfi esetén létezik bÎP nõ, aki egyenletesen konvergál a-hoz.
Állítás:
Ha nÎP nõ légzése szakaszonként folytonos, az valami egészen jót szokott jelenteni.
Állítás:
Legyen n egy nõ. Az n konvergenciakörében található férfiak között heves vita tárgyát képezi, hogy végül is ki legyen n érintõje. Annak a férfinak jelölése, aki megszerzi magának ezt a jogot: Qr.


Bevezetés:
Fogjuk fel a nõket függvényként, és legyen most nÎP egy ilyen függvény. Érdekes feladat, hogy egy éjszaka alatt ki hányszor tudja n-t differenciálni. Vannak ugyanis egyszeresen differenciálható, kétszeresen differenciálható, és – a fene egye meg – végtelen sokszor differenciálható függvények is.

Állítás:
Két nõt nem lehet egyidejûleg differenciálni.
Bizonyítás:
Legyen g, hÎP. Jelöljük a g és h nõk együttes jelenlétét g×h-val. Ekkor (g×h)' = g'×h + g×h', ami pontosan azt jelenti, hogy elõször az egyiket differenciáljuk és a másikat békén hagyjuk, majd fordítva.

Œ

Állítás:
Legyen nÎP nõ egy függvény. Ekkor n gyakran elég primitív függvény.Megjegyzések:

• Legyenek mÎF és nÎP halmazok. Szerencsés esetben az m és n halmazok egymásba nyúlók.
• A nõk esetében leggyakrabban megoldásra váró feltételes szélsõérték feladat: jussunk el a nõnél bizonyos szempontból vett extrém szélsõségekig! Feltétel: eközben költségeink minimálisak maradjanak.
• Élvezetes feladat kiszámítani a nõ felületi integrálját, csupán a felületre mindig merõleges egységvektort kell a férfinak biztosítania.
• Nõkkel való ismerkedésünk folyamán gyakran akaratlanul de megmásíthatatlanul alkalmazzuk az eltolás mûveletét.

Állítás:
Bármely nõ kíváncsi nem csak Dirichlet, Fejér, hanem bármely férfi magfüggvényére is.

---

Valószínûségszámítás

Megfigyelés:
A valószínûségszámításban szereplõ urnás feladatokat legszívesebben anyósunkhoz kapcsoljuk.Megjegyzés:
Azt, hogy mit rejt egy nÎP nõ vastag pulóvere, leginkább egy x valószínûségi változóval modellezhetjük. Ha kissé lejjebb siklik tekintetünk, intervallumbecslésekkel próbálkozhatunk.
Állítás:
Annak valószínûsége, hogy megszerezzük álmaink nõjét, annyi, mintha a számegyenesen próbálnánk véletlenszerûen kiszúrni egy racionális számot. (Elméletileg nulla, de azért néha ez is megtörténhet.)
Állítás:
Ha úgy gondoljuk, hogy mi is találunk magunknak megfelelõ nõt, akkor a Nagy Számok Törvénye csõdöt mond.
Állítás:
A nõ természete a létezõ legsztochasztikusabb folyamat.
Megjegyzés:
Ha a nõ kidob, saját holmijainkon tapasztalhatjuk meg, mi az a szórás.
Állítás:
A nõk tulajdonságai normális eloszlásúak. A férfiak azonban fõként csak a várható értékek fölötti tartományokra kíváncsiak.
Állítás:
Létezik egy nÎP nõ, akinek tudománytörténeti szerepe volt, ugyanis amikor Bayes ledöntötte õt, az volt a Bayes-döntés.

---

Gráfelmélet

Állítás:
Ha a nõt gráffal reprezentáljuk, bármely nÎP nõn található egy vágat.Állítás:
Legyen a nõ állapot-idõfüggvénye M. Ekkor egy egzakt módon meg nem határozható idõintervallumban létezik T periódus (T » 28 nap) és $t₀ ÎR, hogy M(t₀)=M(t₀+kT), kÎN, és ezen állapotokban az elõbbi vágat kapcsolatba hozható bizonyos hálózati folyammal.
Anti-Dijkstra tétel:
Nem létezik olyan, hogy „egy nõhöz vezetõ legrövidebb út”.
Megjegyzések:

• Ha egy házibulin felhalmozott szép nõket egy gráf csúcsai reprezentálják, próbáljunk a gráfban Hamilton-úton végigmenni!
• Nem érdemes olyan nõvel foglalkozni, aki olyan lapos, hogy már síkba rajzolható.

---

Matematikai logika

A nõk fõtétele:
Akármi is egy nÎP nõ axiómarendszere, az mindig tartalmaz ellentmondásokat.

---

Lineáris algebra Bevezetés:
Ha egy nÎP nõvel terveink vannak, akkor azt mondjuk, hogy n nekünk tetszõ(leges).
Definíció:
Legyenek a P halmaz elemei vektorok. Legyenek a KÌP vektorhalmaz tagjai azon nõk, akik nekünk tetszõ(legese)k. Ha K elemei nem tudnak egymásról, akkor azt mondjuk, hogy K elemei lineárisan függetlenek.
Megjegyzés:
Nyilván annál jobb nekünk, minél nagyobb K rangja.
Definíció:
Ha KÌP elemei kifeszítik igényeink terét és K elemei lineárisan függetlenek, akkor K-t bázisnak nevezzük.
Megjegyzések:

• Ha igényeink megnõnek, újabb nõt kell bevonni a bázisba.
• Ha unjuk a régit, új bázisra térünk át.

Bevezetés:
Legyen a férfiak bizonyos szerve egy v vektor.
Állítás:
Bármely mÎF férfinak pontosan egy v sajátvektora létezik.
Állítás:
Ha egy mÎF férfinak nincsen nõkbõl álló bázisa, akkor m sajátvektorára: v = o.
Állítás:
Bármely nÎP nõ egy mÎF férfi v sajátvektora esetében annak örül, minél nagyobb |v|.
Állítás:
Ha egy mÎF férfi v sajátvektorát x nõ használja, akkor v algebrai multiplicitása egyenlõ x-szel.
Definíció:
Ha egy mÎF férfi hátulról akar egy nÎP nõt lineárisan transzformálni, akkor azt mondjuk, hogy az m férfi v sajátvektora az n nõre nézve ortoganális.
Definíció:
Ha egy nõnek egyetlen férfi sajátvektorára sincs szüksége, akkor a nõt önadjungáltnak nevezzük.

---

Absztrakt algebra Bevezetés:
A nõket, mint algebrai struktúrákat, testeknek nevezzük.
Állítás:
Bármely férfit az izgatja legjobban, hogy egy nÎP testben milyen mûveletek végezhetõk el.
Állítás:
Ha egy mÎF férfit nem izgatják az nÎP testek, akkor m homomorfizmus.
Ha m kondizni jár, akkor m izomorfizmus.
Ha m-nek kocsija van, akkor m automorfizmus.
Az algebra struktúratétele:
Amelyik mÎF férfit az nÎP nõ kergeti, az az n ideálja.
Amit kivet rá, az a háló.
Amit akar tõle, az a gyûrû.
Amit felhasznál hozzá, az a test.
Mégis, amit a szexben elõnyben részesít, az a csoport.

---