Pucz Péter A derü percei
Bújtatott zseniként megoszlottak róla a vélemények. Egyesek szerint semmi esély sem mutatkozott arra, hogy az alany a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja legyen. Anyja véleménye alapján akkor tévedt a gyermeke holtvágányra, amikor nem vették fel a postaforgalmi szakközépiskolába.
Mások állították, egyszerűen a génállománya volt gyenge, erről viszont felesleges lett volna érdemi vitát nyitni. Inkább a mama téves párválasztását lehetett volna felróni, de egy korosodó hölgynél felemlegetni ifjúkori botlását – ez minimum indiszkréciónak számított.A jóakarók mindenesetre azt terjesztették, a borítékot, melyet az akadémia számára megcímzett, fel is adta volna emberünk, de nem kapott rá megfelelő címletű bélyeget. Portósan meg ilyen jellegű küldeményt nem illik feladni, hiszen erkölcs is akad a világon.
Bármilyen együgyűnek is tűnt a lélek, ennek ellenére voltak építő jellegű gondolatai. Kevés akadt közülük, ami megfontolásra méltónak számított, de egy azért bárkinek akadhat – még tévedésből is. A sors útjai csak nehezen fürkészhetőek ki, ezt még a rutinos lélekbúvárok is tudják, legfeljebb ügyesen titkolják a nemzet fiai elől.
A probléma gyökere onnan volt eredeztethető, hogy a főszereplő nem szeretett zötykölődni. Nyaralni viszont nagyon szívesen elment bárhová. Az utazási irodák számos ajánlatot adtak neki, egészen korrekt, megfizethető árakon. Azonban egy gond volt velük, mégpedig az, hogy mindegyik rendkívül messze volt a jelentkező lakhelyétől. Túl azon a határon, amit kibírt volna különösebb dühroham nélkül. Még a legközelebbi is 24 órás üldögéléssel kecsegtetett. Vagyis a legjobb esetben egy napig gubbaszthat az útitársakkal együtt – futott végig fejében a gondolatfoszlány. Ekkor jött el számára a nagyszerű megvilágosodás, amire már régóta várakozott.
„Ha egy busz 24 óra alatt tud elmenni a tengerpartra, akkor 24 busz egy óra alatt leér” – alkotta meg alaptézisét a nép egyszerű gyermeke. Bár többen is elgondolkodtak az eszmefuttatáson, a multinacionális utazással, turizmussal foglalkozó cégek mégsem vásárolták meg tőle a licencet. Pedig matematikailag szinte igaza volt az ötletgazdának.
Forrás: www.pecsiriport.hu
Mások állították, egyszerűen a génállománya volt gyenge, erről viszont felesleges lett volna érdemi vitát nyitni. Inkább a mama téves párválasztását lehetett volna felróni, de egy korosodó hölgynél felemlegetni ifjúkori botlását – ez minimum indiszkréciónak számított.A jóakarók mindenesetre azt terjesztették, a borítékot, melyet az akadémia számára megcímzett, fel is adta volna emberünk, de nem kapott rá megfelelő címletű bélyeget. Portósan meg ilyen jellegű küldeményt nem illik feladni, hiszen erkölcs is akad a világon.
Bármilyen együgyűnek is tűnt a lélek, ennek ellenére voltak építő jellegű gondolatai. Kevés akadt közülük, ami megfontolásra méltónak számított, de egy azért bárkinek akadhat – még tévedésből is. A sors útjai csak nehezen fürkészhetőek ki, ezt még a rutinos lélekbúvárok is tudják, legfeljebb ügyesen titkolják a nemzet fiai elől.
A probléma gyökere onnan volt eredeztethető, hogy a főszereplő nem szeretett zötykölődni. Nyaralni viszont nagyon szívesen elment bárhová. Az utazási irodák számos ajánlatot adtak neki, egészen korrekt, megfizethető árakon. Azonban egy gond volt velük, mégpedig az, hogy mindegyik rendkívül messze volt a jelentkező lakhelyétől. Túl azon a határon, amit kibírt volna különösebb dühroham nélkül. Még a legközelebbi is 24 órás üldögéléssel kecsegtetett. Vagyis a legjobb esetben egy napig gubbaszthat az útitársakkal együtt – futott végig fejében a gondolatfoszlány. Ekkor jött el számára a nagyszerű megvilágosodás, amire már régóta várakozott.
„Ha egy busz 24 óra alatt tud elmenni a tengerpartra, akkor 24 busz egy óra alatt leér” – alkotta meg alaptézisét a nép egyszerű gyermeke. Bár többen is elgondolkodtak az eszmefuttatáson, a multinacionális utazással, turizmussal foglalkozó cégek mégsem vásárolták meg tőle a licencet. Pedig matematikailag szinte igaza volt az ötletgazdának.
Forrás: www.pecsiriport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése