Az első matematikusnő

Alexandriai Hüpatia 

(Kr.u 355 - 415)

"Az ifjú ember esze mintázható, befolyásolható és kétely nélkül elfogadja mindazt, amit mondtak. Ezért a meséket meseként kellene oktatni, a mítoszokat mítoszként, a csodákat pedig költői fantáziaként. A legrettenetesebb a babonák igazságként való oktatása. A gyermeki ész elfogadja és elhiszi őket, és csak nagy nehezen tud megszabadulni tőlük, évek múltán és talán tragédiák után. Valójában az ember kész ugyanannyira harcolni egy babonáért, mint az élő valóságért, és gyakran még inkább, mivel a babona olyan éteri, hogy az embernek megcáfolni sem sikerül, miközben a valóság csak egy szempont, tehát változékony."

Hüpatia halála után, műveit elégették, csupán egy levele és néhány neki tulajdonított mondat maradt fenn az utókor számára. A fenti idézet Tőle származik. Életét mítoszokból igyekszünk összerakni...

Ki volt Hüpatia?

A matematikatörténet első nőalakja, Alexandriai Hüpatia közel 17 századdal ezelőtt született. Az ókori tudósnő matematikával, csillagászattal és filozófiával is foglalkozott. Ezeket a területeket (akkoriban) férfiak uralták.

Hüpatia életvitele nem illett bele a nőktől elvárt viselkedési mintában. Sohasem házasodott meg. Rendszeresen látogatta a férfiak gyűléseit (bölcsessége itt is nagy tiszteletnek örvendett), férfi tudósok öltözetét viselte, maga hajtotta kocsival közlekedett. Páratlan erejű nő volt, nem félt semmitől. Volt bátorsága az Ókori Bölcsességet továbbadni egy éppen megszülető intellektuális világ közepette. Nem érdekelte, hogy ez a világ elveszi az életét.

Az első matematikusnő a Muszeionhoz tartozó újplatonista iskolában tanított. Bámulatos szépség, karizmatikus előadó és népszerű tanár volt, messzeföldről vonzott hallgatókat. Kr. u. 400-ban az iskola igazgatója lett. Annak ellenére, hogy ezoterikus személy és nő is volt, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy közpénzből kapott fizetést, hogy vezesse iskoláját. Szünesziosz püspök egyik levele szerint: "Hüpatia olyan elismerésnek örvendett, hogy hírneve valósággal hihetetlennek tűnt". Az egész város "számított rá és imádta". Minden nap felszállt a kocsijára és elhajtott az akadémiára, egy szépen feldíszített előadóterembe, amelyet illatos olajokat égető libegő lámpákkal világítottak meg, s amelyet görög művészek festményeivel díszített körfolyosó ölelt körül. Hüpatia fehér ruhájában és babérkoszorúval a fején ékesszóló görög nyelven bilincselte le hallgatóságát. 

Gasparo. Hypatia

Hüpatia Diophantosz (az algebrai jelrendszer megalapozója) Aritmetika című művéhez, Apollóniusz Konikájához (Kúpszeletek) és a matematikus, csillagász Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Műveinek legendás híre volt az antik világban. Ezenfelül összefüggésbe akarta hozni az arisztotelészi és újplatóni filozófiát.

Matematikai kommentárok mellett a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot (csillagóra). Matematikai előadásai szikráztak a leleményességtől. Csillagászati előadásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette a hallgatóságot. Többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint ő találta fel a hidrométert. 

A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte a prefektust Hüpatia hangolja ellene. Illetve mágiával, a tömegek hipnotizálásával és tanai (neoplatonizmus, matematika) miatt eretnekséggel vádolták. Mindezek ellenére Hüpatiának egy ideig sikerült életben maradnia, de bölcsessége végül elviselhetetlenné vált az ellentétes érdekeknek. 415-ben a fanatizált tömeg - az alexandirai püspök kívánságát teljesítve - egy templomba hurcolták. Hüpatiáról „letépték a ruháit, cserépdarabokkal összeszabdalták és darabokra tépték. A maradványait körbehordozták a város utcáin és elégették” Meggyilkolása után a feldühödött tömeg elégette műveit, mindössze egy levele maradt meg az utókor számára. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult.

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták szépségét, báját, kedvességét. A róla kialakult képet tovább erősítették a 18-19. században róla megjelent romantikus művek, melyek a szép és okos nő harcát szimbolizálják a férfiak társadalmában. Palladasz költő görög epigrammája fejezi ki leginkább Hüpatia életének igazi értelmét (ford. Révay József):

Ha látlak, és ha hallom tiszta hangodat. 

Az égbolt szűzi csillagfénye int felém;

Mert, bölcs Hüpatiánk, a messzi csillagok

Törvényeit kutatni szántad életed:

Te, bölcseletnek tiszta fényű csillaga.

Források:
http://nolap.network.hu/
people.inf.elte.hu
http://blog.xfree.hu
http://www.origo.hu
hu.wikipedia.org
Gazdag István: Hüpatia, a pogányok szűz mártírja