2013. július 7., vasárnap

Ókori boszorkányüldözés - Agora

Múlt héten megnéztem az Agora című filmet. Alexandriai Hüpatia-ról szól, az ókori tudós nőről. Hüpatia életéről olvashatsz egy korábbi posztomban: Az első matematikusnő

"Alejandro Amenábar (A belső tengerMás világ) filmje csodálatos díszletek és nagyszerű képek segítségével meséli el ezt az igaz történetet. Az ókori Alexandria nagy része nem számítógépes grafika, hanem valójában megépítették a város bizonyos részeit. Amenábar filmjét akár keresztényellenesnek is lehetne hinni - tekintve, hogy nem tünteti fel szép színben őket -, de valójában az összes vallás nevében szól a gyilkoló ember ellen, hiszen ugyanúgy támadnak meg ártatlan embereket egyiptomiak, zsidók és keresztények. Talán a film egyetlen pozitív figurája Hypatia, aki a tudományban hisz, és abban, hogy mindannyian testvérek vagyunk, akiknek nem szabadna öldökölniük egymást."
 
Az Agora igazán látványos film, igaz a történet nem rejt magában túl nagy izgalmakat, hiszen a történelemből mindannyian tudhatjuk, hogy valószínűleg mi fog történni. Ennek ellenére élvezhető mű, főleg azoknak, akik szeretik a történelmi témájú és látványos jeleneteket tartalmazó alkotásokat.
Agora
színes, feliratos, spanyol-máltai történelmi dráma, 126 perc, 2009
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Rendező: Alejandro Amenábar
Forgatókönyvíró: Alejandro Amenábar, Mateo Gil
Zeneszerző: Dario Marianelli
Operatőr: Xavi Giménez 
Szereplők:
Rachel Weisz (Hypatia)
Oscar Isaac (Orestes)
Max Minghella (Davus)
Ashraf Barhom (Ammonius)
Michael Lonsdale (Theon)
Rupert Evans (Synesius)

A filmet itt tudod megnézni: http://www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/262848-Agora.html

2013. július 6., szombat

Jack Holland: Nőgyűlölet



Nőgyűlölet
A világ legrégibb előítélete

3. fejezet

Az isteni közbelépés. A nőgyűlölet és a kereszténység terjedése


Az utolsó pogány filozófusnő, Alexandriai Hüpatia rettentő végzete mintegy előrevetíti, hogy milyen sors vár a nőkre a keresztény uralom eljövendő századaiban. Csupán néhány antik filozófusnő nevét ismerjük.42 Köztük Hüpatia a legismertebb, hála a keresztény fanatizmusnak és intoleranciának.

Alexandriában született a negyedik század vége felé, a matematikus Theón lányaként. Egyesek szerint tudásával és értelmével „messze túlszárnyalta saját korának filozófusait” .43 Apollóniosz és Diophantosz geometriájához írt megjegyzéseket, zenélt, platóni és arisztotelészi filozófiát tanított Athénban és Alexandriában, ahol akadémiát is nyitott, és megjelentetett egy asztronómiáról szóló könyvet. Hüpatia aszkéta volt, szűzies és önmegtartóztató, noha „gyönyörűnek és formásnak” írták le. Egy forrás szerint, amikor egyik tanítványa olyan őrülten beleszeretett, hogy letépte magáról a ruhát előtte, Hüpatia, hogy kigyógyítsa tanítványát őrült szenvedélyéből, kezébe nyomta menstruációs vérrel átitatott alsóneműjét.44 Meglehetősen sajátos módja ez a kérők elbátortalanításának, és azt bizonyítja, hogy nem csupán a keresztényeket érintette a korszakra jellemző lázadás a test ellen. Hüpatia erényei azonban (bármennyire is keresztényiek voltak) nem csillapították az ellenséges helyi keresztényeket.

Alexandria, az antik kor egyik legnagyobb városa híres volt iskoláiról, és a szektárius erőszakról, mely gyakran járt együtt a politikai és ideológiai ellenfelek meglincselésével. (Az antik világ egyik legelső zsidóellenes támadása is itt történt 38-ban.) 412-ben Kürillosz, egy keresztény fanatikus lett Alexandria püspöke. Kürillosz hónapokon át sivatagi szerzetesként sanyargatta magát, de ahogy ez többnyire lenni szokott, a test gyötrelmei csak tovább erősítették fanatizmusát, tovább tüzelték intoleranciáját: amolyan fundamentalista mullahként kell elképzelnünk. Püspökként szembeszegült a császári prefektussal, Oresztésszel, aki Róma nevében Egyiptomot kormányozta. Az antik világ alkonyán a középkori teokrácia előjeleként az egyház növekvő hatalma kezdte magába olvasztani a világi hatalmat. Kürillosz eretnekvadász és zsidógyűlölő volt. 415-ben, húsvét táján felbujtotta a keresztény csőcseléket, hogy támadják meg a helyi zsidó közösséget, házakat fosztottak ki, és elfoglalták a zsinagógákat, hogy megtisztítva keresztény templomként szolgáljanak. Ezek után az ősi zsidó közösség elmenekült a városból. Mikor Oresztész tiltakozott, a keresztény csőcselék rátámadt.

A keresztények suttogni kezdték, hogy Hüpatia megbabonázta a császári helytartót, hogy ő a felelős a helytartó és a püspök közötti egyetértés megromlásáért. Az eljövendők hátborzongató előjeleként egy keresztény író azzal vádolta Hüpátiát, hogy „minden idejét a varázslatnak, az asztrolábiumoknak és a hangszereknek szentelte, és sátáni ravaszságával sok embert megszédített”45. Hogy egy nő tanult és művelt, nemcsak újdonságnak számított, de úgy gondolták, ez annak a jele, hogy ördöggel szövetkező boszorkány. Kürillosz boldogan használta fel Hüpátiát bűnbakként a világi hatalommal való konfliktusában. Egy dühös prédikáció után Kürillosz egyik követője, Péter (János kopt püspök szerint „Jézus tanainak minden szempontból tökéletes követője”) Hüpátia iskolája ellen vezette a felizgatott tömeget.

A tömeg „magas széken ülve találta Hüpátiát, ahonnan lerángatták, és a Cesarionnak nevezett nagy templomhoz hurcolták”.46 Ott leszaggatták a ruháit. Lefogták, és a keresztények kagylóhéjakkal elevenen megnyúzták.47 Végül „remegő tagjait tűzre vetették” – írja felháborodva Gibbon.48

Megvesztegetéssel gondoskodtak arról, hogy Hüpátia gyilkosait ne helyezzék vád alá. Kürillosz karrierje a katolikus egyházon belül magasra ívelt. Szentté avatták. Úgy látszik, a szentek életrajzában nem a gyilkosságok, hanem a csodatételek számítanak.

A keresztény mártírokból hamarosan inkvizítorok lettek. Az eljövendő századokban a templomi tömjénfüst illata gyakran keveredett az égő női hús szagával.

42 A feliratokból, levelekből, szövegrészekből összeállított A nők élete Görögországban és Rómában című könyv szerkesztői, Lefkowitz és Fant, két filozófusnőt említenek: Hipparchiát és Appolóniát, az i. sz. 2. és 3. századból.
43 In: Socrates Scholasticus: Ecclesiastical History.
44 Damascius: Life of Isidore [Isidore élete], Phanes Press, 1993.
45 János, a nikiui kopt püspök Krónikájából.
46 Uo.
47 Socrates Scholasticus: I. m.
48 Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlása és bukása.

2013. július 5., péntek

Az első matematikusnő

Alexandriai Hüpatia 

(Kr.u 355 - 415)


"Az ifjú ember esze mintázható, befolyásolható és kétely nélkül elfogadja mindazt, amit mondtak. Ezért a meséket meseként kellene oktatni, a mítoszokat mítoszként, a csodákat pedig költői fantáziaként. A legrettenetesebb a babonák igazságként való oktatása. A gyermeki ész elfogadja és elhiszi őket, és csak nagy nehezen tud megszabadulni tőlük, évek múltán és talán tragédiák után. Valójában az ember kész ugyanannyira harcolni egy babonáért, mint az élő valóságért, és gyakran még inkább, mivel a babona olyan éteri, hogy az embernek megcáfolni sem sikerül, miközben a valóság csak egy szempont, tehát változékony."

Hüpatia halála után, műveit elégették, csupán egy levele és néhány neki tulajdonított mondat maradt fenn az utókor számára. A fenti idézet Tőle származik. Életét mítoszokból igyekszünk összerakni...


Ki volt Hüpatia?

A matematikatörténet első nőalakja, Alexandriai Hüpatia közel 17 századdal ezelőtt született. Az ókori tudósnő matematikával, csillagászattal és filozófiával is foglalkozott. Ezeket a területeket (akkoriban) férfiak uralták.

Hüpatia életvitele nem illett bele a nőktől elvárt viselkedési mintában. Sohasem házasodott meg. Rendszeresen látogatta a férfiak gyűléseit (bölcsessége itt is nagy tiszteletnek örvendett), férfi tudósok öltözetét viselte, maga hajtotta kocsival közlekedett. Páratlan erejű nő volt, nem félt semmitől. Volt bátorsága az Ókori Bölcsességet továbbadni egy éppen megszülető intellektuális világ közepette. Nem érdekelte, hogy ez a világ elveszi az életét.

Az első matematikusnő a Muszeionhoz tartozó újplatonista iskolában tanított. Bámulatos szépség, karizmatikus előadó és népszerű tanár volt, messzeföldről vonzott hallgatókat. Kr. u. 400-ban az iskola igazgatója lett. Annak ellenére, hogy ezoterikus személy és nő is volt, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy közpénzből kapott fizetést, hogy vezesse iskoláját. Szünesziosz püspök egyik levele szerint: "Hüpatia olyan elismerésnek örvendett, hogy hírneve valósággal hihetetlennek tűnt". Az egész város "számított rá és imádta". Minden nap felszállt a kocsijára és elhajtott az akadémiára, egy szépen feldíszített előadóterembe, amelyet illatos olajokat égető libegő lámpákkal világítottak meg, s amelyet görög művészek festményeivel díszített körfolyosó ölelt körül. Hüpatia fehér ruhájában és babérkoszorúval a fején ékesszóló görög nyelven bilincselte le hallgatóságát. 


Gasparo. Hypatia
Hüpatia Diophantosz (az algebrai jelrendszer megalapozója) Aritmetika című művéhez, Apollóniusz Konikájához (Kúpszeletek) és a matematikus, csillagász Ptolemaiosz műveihez írt magyarázatokat. Műveinek legendás híre volt az antik világban. Ezenfelül összefüggésbe akarta hozni az arisztotelészi és újplatóni filozófiát.

Matematikai kommentárok mellett a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot (csillagóra). Matematikai előadásai szikráztak a leleményességtől. Csillagászati előadásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette a hallgatóságot. Többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint ő találta fel a hidrométert. 

A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte a prefektust Hüpatia hangolja ellene. Illetve mágiával, a tömegek hipnotizálásával és tanai (neoplatonizmus, matematika) miatt eretnekséggel vádolták. Mindezek ellenére Hüpatiának egy ideig sikerült életben maradnia, de bölcsessége végül elviselhetetlenné vált az ellentétes érdekeknek. 415-ben a fanatizált tömeg - az alexandirai püspök kívánságát teljesítve - egy templomba hurcolták. Hüpatiáról „letépték a ruháit, cserépdarabokkal összeszabdalták és darabokra tépték. A maradványait körbehordozták a város utcáin és elégették” Meggyilkolása után a feldühödött tömeg elégette műveit, mindössze egy levele maradt meg az utókor számára. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult.

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták szépségét, báját, kedvességét. A róla kialakult képet tovább erősítették a 18-19. században róla megjelent romantikus művek, melyek a szép és okos nő harcát szimbolizálják a férfiak társadalmában. Palladasz költő görög epigrammája fejezi ki leginkább Hüpatia életének igazi értelmét (ford. Révay József):
Ha látlak, és ha hallom tiszta hangodat. 
Az égbolt szűzi csillagfénye int felém;
Mert, bölcs Hüpatiánk, a messzi csillagok
Törvényeit kutatni szántad életed:
Te, bölcseletnek tiszta fényű csillaga.

Források:
http://nolap.network.hu/
people.inf.elte.hu
http://blog.xfree.hu
http://www.origo.hu
hu.wikipedia.org
Gazdag István: Hüpatia, a pogányok szűz mártírja


2013. július 3., szerda

RNS játék


Minden játékos kap 1-1, összesen 80 tagú láncot, amely piros (A), kék(G), zöld(U) és sárga(C) gyöngyök szabálytalan sorrendjéből áll. A gyöngyök színezése a ribonukleinsav négy építőkövére utal. A komplementer színek (piros-zöld, kék-sárga) jelentik azokat a nukleotidokat, amelyek a természetben specifikus erőhatások következtében előszeretettel kapcsolódnak össze komplementer párokká. A piros gyöngyöt a zölddel, illetve a kéket a sárgával összekapcsoló két kötéstípus reprezentálja a hidrogénhidakat a megfelelő bázisok között.
Mivel egy "evolúciós-játék"-ról van szó, van egy mutációs dobóidom is, éspedig tetraéder alakú: négy lapja piros, zöld, kék, illetve sárga színű. Ezzel a dobóidommal minden menetben egy darab, egy adott helyen levő gyöngy a kidobott színnek megfelelően mutáltatható.
A játék célja: A lánc egy véletlen elrendezéséből, lehetőleg gyorsan, egy olyan síkban hajtogatott mintát hozzunk létre, amelyben a komplementer párok száma a lehető legnagyobb. A mutáció kidobása csakis a játékos által előre kijelölt gyöngyre érvényes, és csakis ezt lehet a kidobott színre cserélni - persze csak abban az esetben, ha ez előnyös. A következő játékszabályokat kell betartani:

1. térbeli szabály
Valamely gyöngysorrend különböző szakaszai között csak úgy lehet bázispárokat kialakítani, hogy a láncot a síkban meghajlítjuk. Így szükségesképpen hurkoknak kell kialakulniuk.

2. komplementaritási szabály
Ha két komplementer színű gyöngy kerül egymásba szembe, akkor ezeket a párokat kötéssel rögzítjük egymáshoz.

3.kooperativitási szabály

A komplementer gyöngyök párba kapcsolódására csak akkor kerülhet sor, ha a láncban megszakítatlanul követi egymást legalább 4 piros-zöld pár, vagy két piros-zöld és egy kék-sárga, vagy két kék-sárga pár. Ezek a stabil bázispárok kiválasztottnak tekinthetőek.

A játék vége:

A dobósorozatok előre meghatározott száma után ér véget a játék, vagy "idő előtt" akkor, ha valamelyik játékos egy teljesen párosított szerkezetet produkál.
A győztes az, aki a legnagyobb pontszámot eléri.
Minden piros-zöld (A=U) pár egy pontot, minden kék sárga (G=C) két pontot ér. Mivel a kooperatív G=C párok stabilitása kétszerese az A=U párokénak. Csak azok a párok számítanak, amelyek kooperatív szakaszon vannak, az egyedülálló párok ugyanis szobahőmérsékleten instabilak.

(a kooperativitási szabály miatt 80 gyöngy esetén az optimálási hajtogatási minta a 3- vagy 4 levelű lóhere alak)


A játékból győztesen kikerülő struktúrák éppen azok, amelyek az evolúcióban is nyerők voltak, s amelyek a természetben meg is jelentek. A játékukban szelekció abban nyilvánul meg, hogy a dobások közül csak az előnyös mutációt jelentőket vesszük figyelembe.

2013. július 1., hétfő

Bizonyítás



"Egy zoológushallgatónak sikerült csótányokat idomítania. Büszkén vitte bemutatni professzorának hónapokig tartó fáradozásának eredményét.


A csótányokat csatasorba állította, és vezényelt: 
"Csótányok, előre indulj!", s a csótányok elindultak. 
"Balra át", és mindegyik balra fordult.
A professzor éppen elismerését akarta kifejezni tanítványának idomítói teljesítményéért, amikor ez közbevágott: 
"Tessék csak várni, a lényeg most jön!"
A hallgató kiemelt egy csótányt az utolsó sorból, kitépte a lábait, majd a csótányt visszatette a helyére. Most ismét vezényelt: "Csótányok, előre indulj!"
Azok ismét elindultak, kivéve az egy lábatlant, amelyik csak ott hevert. "Balra át!" És minden úgy történt, mint az imént, csak egy megcsonkított csótány hevert mozdulatlanul.
Kérdőn nézett a professzor a hallgatóra.
Ez pedig teljes öntudattal szólt: "Íme, ezzel egyértelműen bebizonyítottam, hogy a csótányok a lábukkal hallanak.""
És a poén, hogy a csótányok az egyenesszárnyúak rendjéhez tartoznak. E rend tagjainak némelyikéről tudjuk, hogy hallószerve elülső lábának bevágásában helyezkedik el.